Játszó-Tér

- Szia!

- Szia! Mit építesz?

- Ez egy gomba.

- Aha.

- És te?

- Nem tudom. Odaadod a lapátod?

- Nem.

- Csak egy kicsit?!

- Jó, de tényleg csak egy kicsit.

- Ok.

- Te mit csinálsz?

- Egy várat.

- Miért?

- Nem tudom.

- Az én jelem a gomba.

- Hol?

- Az oviban.

- Az enyém a bástya.

- De miért?

- Nem tudom.

- Visszaadod az ásom?

- Igen.

- Még nem láttalak itt.

- Most költöztünk ide.

- És a forgót szereted?

- Igen, de Apu nagyon félt.

- Ezt tudom… Anyu is.

- Neked miért nincs lapátod, vagy játékod?

- Mert most vagyok itt… Először.

- Akkor ezért nem mászol…

- Hova?

- A Bencével a toronyba.

- Az ki?

- A Bence?

- Igen.

- Ő neki mindig van lapátja… Ő neki mindig van mindene.

- Mindjárt kész a gombád.

- És?

- Ha befejezted... Odaadod a lapátot?

- Minek?

- Mert… Szeretném elkészíteni.

- Mit?

- A várat.

- Miért?

- Nem tudom.

- Szeretsz fogócskázni?

- Ha sokan vannak igen.

- Ha befejezted a vár építését fogócskázhatnánk?!

- Minek? Apu biztos nem engedné.

- Itt? A kerítéseken belül?

- Jó. Legyen. Te gyors vagy?

- Nem.

- Akkor miért?

- Mert befejeztem a gombát és hintázni nincs kedvem.

- Pedig jó dolog.

- Tudom.

- Na, jössz?

- Igen.

- Akkor szólok a Bencének is….

- Minek?

- Mert akkor többen leszünk.

- Jó.

- Kezdjük. Itt az ásód.

- Köszi. Odaadom Anyunak.

- Tudsz búvó helyeket?

- Igen.

- Az jó.

- Igen.

- És segítesz?

- Nem. Már a lapátot is odaadtam…

- Akkor… Én erre megyek.

- Jó. A Bence nagyon ügyes…

- Jó. Majd vigyázok.

Egy fa mögött…

- Nem lehetsz itt.

- Miért?

- Mert ez az én helyem.

- És akkor hova menjek?

- Nem tudom.

- Nem akarom, hogy a Bence megtaláljon.

- Én sem.

- Téged, hogy hívnak?

- AdrienN! És téged?

- Zsolt.

- Ez egy varázs fa!

- Tudom!

- Honnan?

- Elmondom…

…

forrás: https://roxanaristea.wordpress.com/